Zelenszkij ukrán elnök javasolta, hogy az orosz polgárok ne kapjanak vízumot a schengeni övezetbe. A három balti ország, Finnország, valamint Csehország helyeselte ezt, Németország, Görögország, Ciprus és Magyarország elutasította. És egyelőre az EU sem támogatja.
Moszkva kapcsán soha nem fújt egy követ a két vezetés, ám most teljesen mást hangoztatnak az európai integráció kapcsán. De ettől még a végső céljaik nagyjából egybeesnek. Lapszemle.
A területfejlesztési miniszter nagyon bizakodó arcát mutatja ismét a sajtónak.
Az EU-n belül is rendkívül unortodoxnak számít a magyar kormány tűzifarendelete. Más kormányok nem reagáltak hasonló rendelkezésekkel a növekvő energiaárakra, ami nem véletlen. Az egyébként is súlyos szakmai aggályok mellett a rendelet ellentmond az EU biodiverzitási stratégiájának is. Idehaza érdemleges társadalmi egyeztetésről sem tudni, pedig erre az EU minden jogszabály esetében fokozottan kéri a magyar kormányt.
Éjfélkor lejár a határidő, hogy a jogállamisági eljárásban felvetett problémákra másodszor is válaszoljon a magyar kormány Brüsszelnek. Ha az Európai Bizottság most sem találja kielégítőnek a magyarázatot, egyre nagyobb az esélye a pénzügyi szankcióknak, az idő pedig szorít.
Clément Beaune szerint az intézkedés nagyon kis számú emberre lenne hatással, de hatalmas ökológiai előnyökkel járna.
A 2018-ban több keszthelyi terület felújításával megbízott cég már felszámolás alatt áll.
A nyugati szankciók következtében Moszkva kénytelen jelentős árengedményekkel keleten értékesíteni a fűtőanyagait.
Az elemzők szerint ugyan a következő hónapokban megszülethet a megállapodás Budapest és Brüsszel között az EU-s pénzekről, ám ezzel Magyarország nem jut ki a slamasztikából, hiszen Orbán már előre elköltötte azt a pénzt, amelyre egyelőre csak számít, írja az amerikai lap.
Az északi féltekét, de különösen Európát sújtó szárazság súlyosan érinti a zöldátállást is. Az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energiaválság miatt a szén a reneszánszát éli, de az USA elfogadta első klímavédelmi pénzügyi csomagját.
A konzervatív filozófus szerint a kormányfő beszédei „intellektuális keretezését adják a politikai cselekvésnek”, de a fajok keveredéséről beszélni hiba volt. Nem lát kormányképes ellenzéket, amely olyan megoldásokat ajánlana, hogy a Fideszben csalódott szavazók hozzá menjenek. Arról, hogy a mostani válság apaszthatja-e a Fidesz bázisát, azt mondja, nem tudni, mit hoz a jövő, és nehéz elképzelni, milyen az a politika, amikor nincsen benzin vagy gáz.
Ráharapott Orbánék csalijára Kína egyik leggazdagabb embere. Cserébe már nemcsak az orosz gáztól, hanem a kínai lítiumtól is függ a magyar gazdaság. Az elektromos autókba akkumulátorokat gyártó CATL minden idők legnagyobb külföldi befektetését hozza Magyarországra.
A Nyugat erkölcsi felháborodása és szolidaritása kedvezően hatott az ukránok moráljára, ám az ország szabadságának megőrzéséért zajló küzdelem nem ér véget egyhamar. Lapszemle.
Oroszország uniós szomszédai egymás után követelik az orosz turisták kitiltását az EU-ból. Utánanéztünk, mekkora erre az esély, milyen hatással lehet egy ilyen, az ukrán háborúra adandó erős politikai lépés, amely ellen vannak súlyos ellenérvek is.
A háborúval Varsó Európa központi szereplője lett, ám a PiS-kormány változatlanul építi le a jogállamot és mennydörög Brüsszel ellen. Az Unió nem hagyja magát zsarolni, ám az egész helyzet roppant kínos, elsősorban azért, mert az ország az EU ellenében növeli befolyását, figyelmeztet a konzervatív lap varsói tudósítója.
Korábban az tűnt a jólét receptjének, ha valaki másolta a nyugati országokat. Azonban az idealizált külföldi modell a vártnál több gondot hozott, sőt, kitermelte ellenállóit is, például Orbán Viktort.
A javaslat két olyan országban született, amely korábban az orosz birodalom része volt.
Aki az Európai Unión kívülről érkezik, annak hét eurós regisztrációs díjat is fizetnie kell.
A kereskedőknek ráadásul komoly veszteségeik vannak az ársapka miatt.
Az ellenzék szerint Lengyelország kisodródhat az Európai Unióból.
